top of page
  • Pataky Kata

Lovak érzéketlenítése

Cikksorozatom következő epizódja az úgynevezett érzéketlenítésről szól, amely alatt fontos foglalkozások sorozatát értem, és arra szolgál, hogy lovunkat a lehető legtöbb tárggyal, helyszínnel és szituációval megismertessük annak érdekében, hogy kevésbé legyen ijedős.

Bizonyára sok lovas egyetért velem abban, hogy mindannyian olyan lovat szeretnénk, amely bízik bennünk, együttműködő és nincsenek komoly fóbiái. Mivel a lovak ösztönösen félnek és menekülnek mindentől, ami számukra ismeretlen és ingerként lép fel környezetükben, ezért a biztonságos  és problémamentes lovas élmény eléréséhez szükség van a lovak érzéketlenítésére, szoktatására, vagy ha úgy tetszik, közömbösítésére különféle, a környezetben jelentkező ingerekkel szemben. 


A lovak „új-fóbiásak”, ami azt jelenti, hogy minden ami számukra új – tárgy, szituáció, zaj stb. –az egyenlő a veszéllyel, ezért menekülnek. A helyzet az, hogy sohasem az ember dönti azt el, hogy mi az, ami új és ijesztő az adott ló számára. Ami egy ember számára nevetséges lehet, azt a ló érzékelheti számára halálos veszélyként is. És igen, néha „vicces” hiszen emberként nem is értjük, hogy miért kell félni egy műanyag széktől, vödörtől, kabáttól, zacskótól és szinte végtelen a felsorolás. A lovak azonban ezért voltak képesek több, mint ötvenmillió éve túlélni, mert egy ijesztő helyzetben először menekülnek és csak azután gondolkodnak. Az is igaz azonban, hogy természetes körülmények között a lovak igyekeznek megőrizni a fű adta kevés energiájukat és csak akkor elhasználni azt, amikor életveszélyes helyzetbe kerülnek, ezért nagyon hamar hozzászoknak, érzéketlenné válnak a legkülönfélébb zajok, tárgyak, érintések iránt, ha azok következetesen nem bizonyulnak veszélyesnek.


Ezt is a természet rendezte így, hiszen ha mindig csak menekülnének minden zajtól, tárgytól stb., akkor szinte meg sem állnának. A lovakat szinte minden ingerrel szemben lehet érzéketleníteni türelemmel, következetességgel, és erőszakmentesen. Ha ló fájdalmas büntetést kap, amiért megijed valamitől, akkor még inkább azt erősítjük meg benne, hogy van oka félni, hiszen fájdalom érte. A lófóbiák leggyakoribb kiváltó ingerei a zacskó, a lovas derekán libegő ruhadarabok lovagláskor, a tépőzár hangja, rendhagyó színű vagy anyagú felületre lépés, a víz vagy spriccelő, autóduda, vonatfütty, kutya, tehén, szamár stb. Ezt a felsorolást még sokáig lehetne folytatni.


Vannak olyan lovak, amelyek hamarabb megszoknak dolgokat és olyanok is, amelyekkel szinte minden nap elölről kell kezdeni.


Persze fel lehet tenni azt a kérdést, hogy miért van erre szükség és miért kell az érzéketlenítős gyakorlatokkal stresszt okozni a lónak. De a mesterem, Monty Roberts is azt mondja, hogy sokkal kevésbé fair a lóval szemben az, ha benne hagyjuk ezeket a félelmeket és nem mutatjuk meg neki, hogy az adott helyzet vagy tárgy nem fog fájdalmat okozni, sem az életére törni.


Az érzéketlenítés, vagy szoktatás is éppen ezért minden esetben más és más ötlet, megoldás alapján végezhető el, csupán az alapelv, a módszer azonos. Talán az az egyik legcsodálatosabb része a lovakkal való erőszakmentes foglalkozásnak, hogy a kreativitás tárháza kimeríthetetlen.


Ebben a cikkben a zacskó csörgő-zörgő hangjához való hozzászoktatás Monty Roberts-féle módszeréről írok. Ez a fóbia az egyik leggyakoribb mivel sokféle helyzetben fordul elő, hogy esetleg lovaglás során odafúj a szél egy zacskót, ami össze-vissza furcsa alakban közelít a lóhoz és ha a ló még nem találkozott ilyesmivel, akkor az ijedtség és félelem miatt balesetveszélyessé válhat a lovaglás, főleg, ha kevésbé vagyunk tapasztalt lovasok. A cikk terjedelme miatt a módszert nem tudom minden részletében bemutatni, csupán az alapokat, a legfontosabb tudnivalókat foglalom össze, tájékozódásul azoknak, akiket érdekel az erőszakmentes bánásmód és további ismereteket szeretnének szerezni az eljárásról.



Az érzéketlenítéshez használt eszközök


A foglalkozáshoz egy pálcát használunk, amely egy egyszerű, otthon elkészíthető és nagyon hatékony eszköz. Ehhez szükség van egy kb. két méter hosszú bambuszra, aminek a végén zacskók, zacskócsíkok lógnak. Mielőtt elkezdem a foglalkozást, ezeket a zacskókat összekötöm a pálca végén, hogy ne lengjenek. A pálca zacskó nélküli végére szivacsot vagy rongyot teszek, hogy véletlenül se okozhassak vele fájdalmat az állatnak.


Minden képzés és foglalkozás célja az, hogy a ló jól teljesítsen, és meg lehessen dicsérni. Sosem az a cél, hogy a ló hibázzon, és ezért meg lehessen büntetni.  A lovaknak is időt kell adni ahhoz, hogy megértésék a kívánt feladatot.  Ha valamit nem ért meg a ló akkor nem szégyen visszalépni a képzés során, ha valahol megakadunk.




A másik eszköz, amit én minden gyakorlathoz használok  az a Kettős Kötőfék (1. ábra).

1. ábra: A kettős kötőfék

Ez egy speciális kötőfék, amelyet Monty Roberts fejlesztett ki. Ez az eszköz többek között abban segít, hogy a lovat az érzéketlenítés során megtartsuk magunk mellett. A Kettős Kötőféken egy mozgó orrszíj (kiképzőszíj) található, amely a ló orrának csontos részére gyakorol nyomást, amikor a ló nekifeszül a szárnak. Ez a nyomás a lónak kellemetlenséget jelent, mert összeszűkül, ha a nyomás ellen megy, és azonnal enged, amikor a ló is enged. Ezáltal azt tanulja meg a ló, hogy ő az, aki befolyásolja a kötőfék mozgását. Ha ezt a gyakorlatot kantárban csinálnál, akkor nem tudnám elkerülni azt, hogy lónak fájdalmat okozzak a szájában, amikor teljes erővel belefeszül a szárba. És ha fájdalmat okozok, akkor abból nem azt fogja megtanulni, hogy nincs mitől félnie.

 

Az érzéketlenítés folyamata


Először a pálca zacskó nélküli végét érintem a ló marjához (2. ábra).

2. ábra: Először a pálca zacskó nélküli végét érintem a ló marjához

Azért éppen a marjához, mert a lovak ott vakargatják egymást, és ezért általában minden lónak a mar érintése, vakarása alaphelyzetben egy kellemes élmény, amelyhez jó emléke vésődött be. Ha a horpaszához vagy a fejéhez közelítenék először, akkor nagy valószínűséggel sokkal nagyobb ellenkezésre számíthatnék. Ha a ló ellép, vagy elugrik, akkor mindaddig ott tartom a marján a pálcát, amíg meg nem áll.

Amint megáll, elveszem a pácát. Amint a ló az általam kívánt módon reagál, viselkedik, megszüntetem az ingert. Ez a kulcsmozzanat, ez minden érzéketlenítési eljárás lényege. Ugyanis ezáltal a ló saját magát tanítja oly módon, hogy rájön, hogy amíg ő mozgolódik, addig ott van a pálca, amikor megáll, akkor a pálca „elmegy”, az  inger megszűnik. Közben az is sokat segít, hogy a lovat nem éri semmilyen fájdalom vagy sérülés, ami tovább építi a feladatba vetett bizalmát.

 

Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy odaérintem a pálcát a ló marjához, megvakargatom vele, és amennyiben a ló nyugodtan viseli az ingert (kb. 3-5 mp-ig), elveszem a pálcát. A legfontosabb része a foglalkozásnak a pálca jó időben történő elvétele, az időzítés. Hogy a pontos időzítés rutinszerűvé váljon, sokat kell gyakorolni és alkalmazni az eljárást. A Kettős Kötőfék használatakor a ló orrát érő nyomás miatt a ló már viszonylag kis ellenállás esetén érzi a kellemetlenséget és felhagy a húzással, így sokkal nagyobb esélyünk van megtartani a lovat, ha elugrik.

3. ábra: A ló menekülni akar az inger elől

Hagyományos kötőfékkel a fóbiás ló magunk mellett tartása sokkal nehezebb és veszélyesebb feladatot jelent. Ezen felül nagyon fontos az ember pozíciója is. Mindig a ló vállánál kell állni, és a fejét enyhén magunk felé fordítani. Ez azért fontos, mert ha a ló megijed és hirtelen megugrik előre, akkor a mozgása erejét és dinamikáját sokkal eredményesebben tudjuk kontrollálni, ha a fejét magunk felé húzzuk körívben. Egyenes vonalon erre nem sok esély van.


 


A pálca zsacskó nélküli felével történő érzéketlenítést a ló mindkét oldalán elvégzem, mert a lovak agyának két agyféltekéje nem egyformán szállítja az információt.

Ezért ha a bal oldalán már megszokott valamit, akkor ugyanarra az ingerre a jobb oldalról is érzékteleníteni kell, mivel könnyen lehet, hogy az új oldal egy teljesen új inger lesz a ló számára.

Ha a ló a pálca zacskó nélküli végét már annyira megszokja, hogy bárhol megérinthetem a testét anélkül, hogy ellépne, nyugodtan áll, nem feszült, a légzése is nyugodt, kiegyensúlyozott, akkor elkezdem a pálca zacskós végével simogatni a marjánál (4. ábra).


4. ábra: Elkezdem a pálca zacskós végével simogatni a marjánál

Ezt is addig csinálom, amíg mindkét oldalon hozzáérhetek a testéhez bárhol, anélkül hogy ellépne.


Ezután szépen, nyugodt mozdulatokkal szétbontom a zacskókat és hagyom, hogy ide-oda libegjenek, és így is végigcsinálom a ló megérintését a különböző testtájakon, addig, amíg a ló már egyáltalán nem reagál arra, ha a zacskók hirtelen, akármilyen szögből, bármilyen sebességgel megközelítik a testét (5-7 ábra). Minden érzéketlenítés egyik legfontosabb eleme a fokozatosság. Nem az a cél, hogy a lovat halálra rémítsük, hanem az, hogy adjunk neki időt arra, hogy megértse, hogy nincs mitől félnie, minden foglalkozást jó érzéssel fejezünk be, és nem okozunk neki fájdalmat vagy sérülést. A zacskós érzéketlenítést is elvégzem mindkét oldalon, és amikor a ló már nyugodtan viseli az ingert, a munkának vége.


5-6-7. ábra: Végigcsinálom a ló megérintését a különböző testtájakon, addig, amíg a ló már egyáltalán nem reagál arra, ha a zacskók hirtelen, akármilyen szögből, bármilyen sebességgel megközelítik


Minden ló más természetű és minden érzékenység másmilyen mélységű. Ezért az érzéketlenség kívánt fokának elérése nagyon különböző időtartamot és foglalkozásszámot igényel az egyes lovak esetén. Szerencsés és könnyű esetben akár egy alkalom is radikális és tartós javulást eredményez, ugyanakkor nem ritka az olyan mélyebben kialakult félelem, aminek kezelése hosszú hónapokat és nagyon lassú, fokozatos haladást igényel. Fontos, hogy lovunk foglalkozásait minél több helyen elvégezzük, ugyanis előfordulhat hogy a körkarámban már egyáltalán nem reagál a zacskókra, viszont más helyszínen igen.


Van, hogy a bevésődés erősebb, és a második foglalkozást szinte ott folytathatjuk, ahol az elsőt abbahagytuk, és van, amikor szükség van az ismétlésre, mert a lónak időbe telik, míg felveszi a ritmust, és eljut az érzéketlenség már korábban kialakított szintjére. Az viszont biztos, hogy a módszer, mivel a lovak természetéből, etológiájából és ösztönvilágából adódó sajátosságokra épül, hatékony és eredményes és ami a legfontosabb: erőszakmentes.


Erőszakkal is el lehet érni kívánt viselkedést lovaknál, de olyankor az ’A’ ösztönös félelmet a büntetések, bántalmazások során felváltja ’B’ félelem, ami az előzőnél még erősebb, és képes felülírni az eredeti viselkedési mintát. Ekkor lovunk viselkedése valóban megváltozik, de ezt egy újabb, még erősebb fóbia kiépítésével érjük el.


Az elővigyázatosság elve


Az érzéketlenítésnél, mint minden lovas foglalkozás esetén, a biztonság (a ló és a lovas biztonsága) az egyes számú szempont. A kettős kötőfék használata is gondosságot, gyakorlást és hozzáértést igényel. Az érzéketlenítési eljárás előtt javasolt végrehajtani a lóval néhány csatlakozást (e témáról már írtam részletesen), mivel ez kialakít a ló és az ember között egy alapvető bizalmi köteléket.


Minden jószándék ellenére, a felületes ismeretek miatti esetleges sikertelen próbálkozás a lóban és az emberben is kudarcélményként rögzülhet, ami további problémákhoz vezet, és nem rövidíti, hanem csak meghosszabbítja az elérni kívánt eredményhez vezető utat. A fentiek figyelembe vételével javasolt az érzéketlenítéssel való próbálkozás előtt a témával kapcsolatosan alaposabban tájékozódni, képzésen részt venni, és a fokozatosságot, mint alapelvet minden helyzetben szem előtt tartani.


15 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése
bottom of page